A modern papírgyártásban a leggyakrabban használt alapanyag a hulladékpapír és a szűz pép, de néha a hulladékpapír és a szűz pép nem áll rendelkezésre bizonyos területeken, nehéz beszerezni vagy túl drága a beszerzése. Ebben az esetben a termelő fontolóra veheti a búzaszalma felhasználását papírgyártási alapanyagként. A búzaszalma a mezőgazdaság gyakori mellékterméke, amely könnyen beszerezhető, bőséges mennyiségben kapható és olcsó.
A fa rosttal összehasonlítva a búzaszalma rostja ropogósabb és gyengébb, nem könnyű fehéríteni, ezért a legtöbb esetben a búzaszalmát gyakrabban használják hullámpapír vagy hullámpapír előállítására. Egyes papírgyárak a búzaszalma pépet szűz péppel vagy hulladékpapírral is keverik, hogy gyengébb minőségű selyempapírt vagy irodai papírt állítsanak elő, de a hullámpapír vagy a hullámpapír a legnépszerűbb termék, mivel a gyártási folyamat meglehetősen egyszerű, és a termelési költség is alacsonyabb.
Papírgyártáshoz először a búzaszalmát 20-40 mm hosszúságúra kell vágni, mivel a szalma könnyebben áthelyezhető vagy összekeverhető a főzővegyszerekkel. Ehhez a feladathoz búzaszalma-vágógépre van szükség. A modern mezőgazdasági ipar változásával a búzát általában gépekkel takarítják be, ebben az esetben a vágógépre nincs szükség. A darabolás után a búzaszalmát áthelyezik, hogy összekeverjék a főzővegyszerekkel. Ebben a folyamatban általában marónátronos főzési eljárást alkalmaznak. A főzési költségek csökkentése érdekében mészkővíz is szóba jöhet. Miután a búzaszalmát jól összekeverték a főzővegyszerekkel, egy gömb alakú emésztőbe vagy földalatti főzőmedencébe helyezik. Kis mennyiségű nyersanyag főzéséhez földalatti főzőmedence ajánlott. Építési munkákhoz alacsonyabb költséggel jár, de alacsonyabb hatékonysággal. Nagyobb termelési kapacitás érdekében gömb alakú emésztőt vagy összefüggő főzőberendezést kell fontolóra venni. Az előny a főzési hatékonyság, de természetesen a berendezés költsége is magas. A földalatti főzőmedence vagy gömb alakú fermentor forró gőzzel van összekötve, a tartályban vagy tartályban a hőmérséklet emelkedésével, és a főzőközeg, a lignin és a rost elkülönül egymástól. A főzési folyamat után a búzaszalmát a főzőedényből vagy főzőtartályból egy fúvótartályba vagy üledéktartályba ürítik, amely készen áll a rost kinyerésére. A leggyakrabban használt gépek a fehérítőgép, a nagy sebességű cellulózmosó gép vagy a bivis extruder. Ezután a búzaszalmarost teljesen kivonják, majd egy finomítási és szitálási folyamat után papírgyártásra használják. A papírgyártás mellett a búzaszalmarost faládák vagy tojástartók formázására is felhasználható.
Közzététel ideje: 2022. szeptember 30.